Pedagógiai célú Web 2.0 eszközök

A gyakorlati oktatás módszertana csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. A vonatkozó módszertani kutatások ugyanis csak a gépi nagyipari termelés munkaerő-igényének kielégítése érdekében kezdődtek el a huszadik század második felében. Ekkor jöttek létre hazánkban a jól ismert szakmunkásképző intézetek.

A mai szakmunkás számára miért fontos az, hogy ne csak betanított munkás szintjén ismerje a munkafeladatot és a végrehajtás miértjét? Hogyan változnak napjainkban az egyes munkáltatók által a szakmunkásokkal szemben támasztott követelmények? Széleskörű alapismeretek, könnyű átképezhetőség, kreativitás, alkalmasság a team-munkára, stb.

Az iskolarendszerű szakképzésben elsősorban a tanműhelyi gyakorlati képzést részesítik előnyben, ezzel kapcsolatban halmozódtak fel szakmai tapasztalatok. Az úgynevezett duális (kettős) képzés - ahol az elméleti oktatás a szakiskolában, a gyakorlati képzés pedig vállalatnál folyik, - gyakorlatát hazánkban ritkán alkalmazzák.

Intézményünkben a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, mindkét gyakorlati képzéstípus választható a diákok számára. A szakmai gyakorlat oktatása iskolánkban célszerűen tanműhelyben vagy a DEGEM szimulációs laborban történik. A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni a hozzá kapcsolódó elméleti ismereteket is, tehát hozzá elméleti oktatás is kapcsolódik. A szakmai gyakorlat a szakmunkásképzésben az adott szakma gyakorlására készít fel, a szakmai elmélettel együtt.

13. évfolyamos autóelektronikai műszerészeknek tanítok autóelektronikai mérések gyakorlatot, heti 4 órában (egymást követő 4 órában). Úgy gondoltam ezeken az órákon kipróbálhatom a tanfolyamon elsajátított módszerek egy részét. Ez az osztály kis létszámú (15 fő), a diákoknak a gyakorlatot iskolai kereteken belül végzik.

Azzal kezdtük a gyakorlati foglalkozást, hogy mindenki húzott egy kártyát, amelyeken különböző alkatrészek voltak megnevezve. Az első feladatuk az volt, hogy mindenki keresse meg azokat a társakat, akikkel egy csoportot alkothatnak, és a kártyáik alapján adjanak nevet maguknak.

A következő 4 csoport alakult meg:

§ Gyújtórendszer: transzformátor, gyújtómodul, gyújtáselosztó, gyújtógyertya.

§ Jeladók: MAP szenzor, motorhőmérséklet jeladó, fojtószelep potenciométer, l-szonda.

§ Beavatkozók: EGR szelep, pótlevegő-tolattyú, befecskendező szelep, hidegindító szelep.

§ Üzemanyagellátó rendszer: üzemanyagszivattyú, nyomásszabályozó, üzemanyagszűrő.

A tanuló következő feladata volt, hogy próbálják meg összegyűjteni, rendszerezni azokat az ismereteket, amelyek a „nevükhöz” kapcsolódnak, és készítsenek hozzá gondolattérképet. Mind a négy csoport ismertette az általa kidolgozott feladatot, és ezáltal aktív részvétel mellett átismételtük a szimulációs mérésekhez szükséges elméleti ismereteket. Az egyik gondolattérképet bemutatom:

A MindMeister alkalmazásával ezeket a gondolattérképeket mindenki által elérhetővé tehetném, és jegyzetek alkalmazásával, vagy ugrópontokkal tovább fejleszthetném. Most még technikai problémák miatt ezt nem tudtam megvalósítani. De ami nem késik, az nem múlik.

A különböző autós szakmai könyvekben, kiadványokban, dokumentációkban, valamint a szimulációs táblákon is sok idegen nyelvű (angol vagy német) rövidítéssel találkozhatunk, amelyek ismerete nélkülözhetetlen az elméleti tananyag, és a gyakorlat elsajátításához. Ezért a 3. feladattal ezen mozaik szavak jelentésének megismertetését, elmélyítését, vagy az esetleges hibás ismeretek korrigálását oldhatom meg. A feladatban megadtam a rövidítéseket, az Angol/Német/Magyar jelentéseket, és a magyarázatot is, melyeket rendszerezni kellett.

A Wikipédia segítségét felhasználva az órán a gyerekek maguk kereshetik meg a fogalmak rövidítések értelmét.

A feladatok elvégzése után a tanulók a szimulációs táblákon elvégezhető mérések segítségével megismerik az autóban lejátszódó szabályzási, illetve vezérlési folyamatokat. A hibakeresési feladatokkal pedig fejlesztik problémamegoldó képességüket, valamint logikus gondolkodásra készteti őket.

A szakmai tantárgyakat tanító pedagógusoknak sokféle szaktárgyat kell tanítaniuk, nem vagyok ez alól én sem kivétel (anyagismeret, technológia, gépjárművillamosságtan, autóelektronika, irányítástecnika), és ezért sokkal több időt és energiát kell a felkészülésre fordítanom. Úgy gondolom, hogy mint pedagógus sok segítséget, ötletet kapok a tanfolyamon, és ezeket megpróbálom minél jobban, és többször alkalmazni a szakmai képzésben